BOGÓ KRISZTI - ALKOTÓ
Krisztit, mint közösségi alkotót akkor ismertük meg, amikor tavaly jelentkezett a Medence Csoport és a Kultúrgorilla által szervezett Octopoly projektbe. Kortárs képzőművészeti performanszok gyakori résztvevője, legutóbb egy improvizációs előadáson táncosként szerepelt az A38 színpadán a Szigeten. Korábban egy színházi társulat arculatát, plakátjait készítette, emellett látványtervezéssel foglalkozott, mindenre nyitott, ami segíthet egy vizuális művészt az önkifejezésben. Jelenleg a MOME tervezőgrafika szakos hallgatója. Egyik munkája bekerült a legjobb 10 közé a Young
artist for Road Safety 2011 plakáttervező versenyen. Tavaly csoporttársaival kiállítást szervezett a Fogasházban, Kiállítva címmel. Jelenleg Portugáliában tanul Erasmus ösztöndíjjal.
Lisszabonban élsz és alkotsz, hogyan hat rád a sok újdonság? Minden nap látni a tengert elég impulzív jelenség és erre még mindig rácsodálkozom. Csak szeptember eleje óta vagyok itt, de rengeteg élménnyel gazdagodtam, a város fantasztikus, és nagyon lélegzik, mindamellett hogy a portugálok nem igen sietnek el semmit sem. Sok érdekes projekt ígérkezik itt is és biztosan rengeteget tanulok emberileg is. Örülök, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, és Lisszabon is remek választásnak tűnik.
Mi inspirál legjobban, hogyan zajlik nálad az alkotási folyamat? Az élményeimből alkotok, ezért szeretem, ha sok impulzus ér, aki ismer, tudja, hogy folyton mozgásban vagyok. Az ötletek így bárhol jöhetnek, de az alkotáshoz le kell ülni. Van úgy, hogy egy ötlet könnyen megszületik, de nem találom a fogást rajta, és sok idő elmegy a szöszöléssel, a másik eset, amikor később jön az ötlet, de ettől végre felbuzdulva gyorsan alkotok és intenzív munkával viszem véghez a terveimet.
Mi inspirál legjobban, hogyan zajlik nálad az alkotási folyamat? Az élményeimből alkotok, ezért szeretem, ha sok impulzus ér, aki ismer, tudja, hogy folyton mozgásban vagyok. Az ötletek így bárhol jöhetnek, de az alkotáshoz le kell ülni. Van úgy, hogy egy ötlet könnyen megszületik, de nem találom a fogást rajta, és sok idő elmegy a szöszöléssel, a másik eset, amikor később jön az ötlet, de ettől végre felbuzdulva gyorsan alkotok és intenzív munkával viszem véghez a terveimet.
Fontos neked a színház, a tánc, hogyan kapcsolódik mindez a tervezőgrafikához? Lényegében mind közel áll a szívemhez, ezért nekem nem is tűnnek távolinak, vagy épp összeférhetetlennek. Kiskorom óta táncolok és rajzolok, a színház az irodalom kapcsán kezdett el érdekelni. Hol az egyik, hol a másik került előtérbe. A rajz miatt hagytam abba a táncot, de ekkor az egyetem előtt gyakorlásként egy kis színházi csapatnak készítettem grafikákat - a Sipdroműhelynek, és fizetség híján a tapasztalatot, barátságot és a színházi életben való jártasságot kaptam, ami azóta is sokat jelent. Az egyetem elkezdése után a Katona József Színház nézőterén dolgoztam, tavaly februárban újra rátaláltam táncra, és sokkal aktívabban csinálom már, nyáron például a Szigeten is felléphettem egy összművészeti projektben. Számomra ezeknek sok oldala van, élvezem, hogy sokféleképpen tudok egy dolgot megmutatni, eljátszani, átélni. A grafikához a színház nem csak a plakátokon, hanem a díszlet az installálás vizualitásán keresztül is kapcsolódik. A tánc kissé különbözik, kikapcsol és más módon ad teret arra, hogy kifejezzem magam. A nyár elején részt vettem a Budapesti Kontakt Improvizáció fesztiválon, ami rengeteg energiát és inspirációt is adott. Performanszok, workshopok, tánc, színház, mindben közös vonás, hogy csoportmunka és különböző emberekkel alkotok, ami rengeteg energiát ad. Szeretem az ilyen összmunkákat, emberekkel dolgozni, összehozni ötleteket közösen. Ebben különbözik a grafika magányos alkotói világától, talán ez tartja az egyensúlyt bennem az alkotásban.
Miért vállaltad a Kultúrgorilla felkérését? A csapatot ismertem, tetszik az amit képviselnek, legutóbb is jó volt együtt dolgozni. Az infografika területe új volt számomra, bár persze az is motivált, hogy a saját stílusommal fűszerezhetem. Érdekes kihívásnak bizonyult, emellett persze a slow food téma is érdekelt.
A slow irányzatokat ismerted korábban? Hallottam róla és a vegetarianizmus kapcsán láttam egy műsort, melyben a slow food témáját boncolgatták ilyen oldalról. Úgy szélsőségesebbnek tűnt, de most már jobban megismertem és tetszik. Kapcsolódik a mindennapjaimhoz is, mert most magamra főzök, és ez remek lehetőség arra, hogy beépítsem az életembe. Eddig se szívesen dobtam ki élelmiszert, de most nagyon odafigyelek, hogy annyit főzzek amennyit megeszem. És a banánkenyér receptjét egyszer még biztosan kipróbálom (Kriszti infografikájában a banánkenyérről is esik szó, a szerk).
A slow irányzatokat ismerted korábban? Hallottam róla és a vegetarianizmus kapcsán láttam egy műsort, melyben a slow food témáját boncolgatták ilyen oldalról. Úgy szélsőségesebbnek tűnt, de most már jobban megismertem és tetszik. Kapcsolódik a mindennapjaimhoz is, mert most magamra főzök, és ez remek lehetőség arra, hogy beépítsem az életembe. Eddig se szívesen dobtam ki élelmiszert, de most nagyon odafigyelek, hogy annyit főzzek amennyit megeszem. És a banánkenyér receptjét egyszer még biztosan kipróbálom (Kriszti infografikájában a banánkenyérről is esik szó, a szerk).
Mi újat fedeztél fel az infografika készítése közben? Először is, hogy vannak olyan szabályok amit nem hághatok át, experimentálisabb képet szerettem volna, de rájöttem,hogy beljebb kellene maradni a határokon. Másodszor, hogy a saját megszokott környezetemen kívül (Lisszabonban vagyok) nehéz alkotni, de jó tapasztalat, mert az élet ilyen és készen kell állni a kihívásokra.
2012. október 3.
Kriszti infografikáját 2012. október 5-én, 19.00-kor a RÁGD MEG JÓL! KIÁLLÍTÁS keretében mutatjuk be a Fogasházban.
Kultúrgorilla
Kriszti infografikáját 2012. október 5-én, 19.00-kor a RÁGD MEG JÓL! KIÁLLÍTÁS keretében mutatjuk be a Fogasházban.
Kultúrgorilla